| ![]() ![]() ![]() ![]() PHÉNICOPTÈRE, subst. masc. Étymol. et Hist. 1520 (Suétone, trad. G. Michel, 244a, éd. 1541 ds Rom. Forsch. t.32, 126). Empr. au lat. phoenicopterus «flamant», gr. φ
ο
ι
ν
ι
κ
ο
́
π
τ
ε
ρ
ο
ς «id.». |