| ![]() ![]() ![]() ![]() ATHLOTHÈTE, subst. masc. ÉTYMOL. ET HIST. − 1740 antiq. (Trév.).
Empr. au gr. α
̓
θ
λ
ο
θ
ε
́
τ
η
ς litt. « organisateur de combats (sportifs) » (Platon ds Bailly); v. Kl. Pauly, s.v.
Α
θ
λ
ο
θ
ε
́
τ
η
ς; v. aussi agonothète. |