| GUELTE, subst. fém. Étymol. et Hist. a) 1859 « paye » (d'apr. Esn.); b) 1866 « boni » (Delvau). De l'all. Geld « argent ». |
| GUELTE, subst. fém. Étymol. et Hist. a) 1859 « paye » (d'apr. Esn.); b) 1866 « boni » (Delvau). De l'all. Geld « argent ». |