| BREVETER1, verbe trans. ÉTYMOL. ET HIST. − [1751 d'apr. Bl.-W.1-5, Dauzat, Lar. Lang. fr.]; 1762 (Ac.); 1835 inventeur breveté (Ac.).
Dér. de brevet*; dés. -er. |
| BREVETER1, verbe trans. ÉTYMOL. ET HIST. − [1751 d'apr. Bl.-W.1-5, Dauzat, Lar. Lang. fr.]; 1762 (Ac.); 1835 inventeur breveté (Ac.).
Dér. de brevet*; dés. -er. |